16 akciónap 2017: a PATENT beszéde

16 akciónap 2017: a PATENT beszéde

November 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (emberi jogok világnapja) között immár 25 éve világszerte szerveznek civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek tüntetéseket, workshopokat, előadásokat, filmvetítéseket, koncerteket és egyéb eseményeket, hogy felhívják a figyelmet a nők elleni erőszakra, kifejezzék szolidaritásukat az áldozatokkal, és nyomást gyakoroljanak a döntéshozók felé, hogy azok fellépjenek a nőket érő nemi alapú erőszak ellen. Ez a 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen.

A 16 Akciónap nyitórendezvénye Magyarországon a Néma Tanúk felvonulás, melynek során az elmúlt egy évben családon belüli erőszak során megölt áldozatokra emlékezünk, és felvonulunk a történeteiket magukon hordozó piros sziluettekkel, a Néma Tanúkkal. Idén november 26-án, szombaton került sor a felvonulásra.

A nyitórendezvényre a PATENT Egyesület nevében a jogsegély egyik ügyfele írt beszédet, amit Sárosdi Lilla olvasott fel.

"Én még benne vagyok. Nyakig. 3 és fél éve támogat a Nane, 2 és fél éve a Patent. 

Ennyi idő alatt eljutottam oda a segítségükkel, hogy már nem a bántalmazóm a legtraumatizálóbb számomra. Annak a gyászán, fájdalmán túl vagyok. Tudom róla, hogy bármire képes. A csodálatos apa, nagyszerű férj, legjobb barát cégvezető úriember leforrázza a kezem, ha kávét iszom, ellök, amikor nem figyelek oda, a lábamra csukja a kertkaput. És elpereli a gyerekeimet.

Fáj, de tudom, hogy mire képes, tudom, milyen határokat lépett már át, és tudom, hogy ez nem fog változni, ameddig népszerűsége a baráti körben töretlen, vagyona gyarapszik.

Ami azonban a leginkább felfoghatatlan számomra és mérhetetlen fájdalmat jelent, az a laikus környezetem hozzáállása együtt és külön-külön. Erről szól ez a beszéd.

Természetesen van olyan ember körülöttem, aki támogat, de olyan, akiben a végtelenségig bízhatok, alig.

A családi-baráti-ismerősi környezetem mondatai, tettei nap mint nap újra traumatizálnak.

Azzal a naiv feltételezéssel kezdtem meg menekülésemet egy bántalmazó kapcsolatból, hogy ha szólok a barátaimnak, ismerőseimnek, rokonaimnak, akkor támogatásra találok.

Azt tudtam, hogy magasan iskolázott, jó anyagi körülmények között élő társadalmi réteghez tartozunk, és úgy tudtam, hogy a tudás és becsület, a bántalmazás elítélése, az emberi jogok, a szolidaritás, érték ebben az értelmiségi közegben. Ehhez képest sokkoló volt a felismerés, hogy a környezetem a valóságban nem ítéli el a bántalmazást, ha azt a barátjuk, ismerősük műveli. Sokan évről évre megjelennek itt is, felvonulnak a nők elleni erőszak felszámolása érdekében, könnybe lábad a szemük a szörnyű történetek hallatán, de ha ugyanez az orruk előtt zajlik, és ismerősük, a felső középosztálybeli gazdag férfi váltig állítja, hogy ő szereti a családját, csak a gyerekeiért küzd és szegény volt élettársa megőrült, akkor az elvi szintű tudást és elhatárolódást nem alkalmazzák a konkrét esetre.

Én a baráti-ismerősi körből nemhogy támogatást nem kapok a többségtől, hanem éppen ellenkezőleg: jó esetben értetlenséggel, sokszor nyílt áldozathibáztatással, támadással találom szembe magam. Ehhez nem lehet hozzászokni, és a mai napig tart.

Tehát, kedves ismerősöm, aki támogatni szeretnél, és nem gyengíteni, elmondom neked, mik okoztak nekem fájdalmat az elmúlt két évben:

  1. Fájdalmat okozol, ha elmondod, hogy jobban is megválaszthattam volna a barátaimat.
  1. Fájdalmat okozol, ha újra és újra elmondod, hogy szerinted egy menőbb ügyvédet kéne keresnem. Hidd el nekem, hogy nem azért nem sikerült még megoldanunk ezt a helyzetet, mert az ügyvédem rossz. Az ellenben valószínűleg sokat segítene, ha nyíltan mellém állnál, tanúskodnál mellettem, támogatnál erkölcsileg, elhatárolódnál az erőszaktevőtől, ad absurdum akár meg is szakítanád vele a kapcsolatot mintegy erkölcsi állásfoglalásként. Ha így tennél, máris jobban állnának az ügyeim.
  1. Fájdalmat okozol, ha laikusként elmondod, hogy szerinted mit kellene nekem beadni a bíróságra, és mit mulasztottam el beadni, ami miatt így jártam, miközben nem ismered a valóságos jogi környezetet. És megsértődsz, ha a javaslatodat nem követem, és emiatt nem akarod tovább hallgatni a borzalmakat.
  1. Amikor elmondom, hogy ami velem történik, az erőszak, és ezt az engem támogató szervezetek, a Nane és a Patent is így látja, akkor engem nem erősít, hogy azt mondod, szerinted a Nane túl sarkos, a Patent túl szigorú az erőszak megítélésében.
  1. Volt, hogy arra kértelek, mint a barátnőm, hogy egy kérést a gyerekekkel kapcsolatban ne nekem kelljen a bántalmazónak feltenni, hanem te beszélj vele. Azt mondtad, neked nagyon kellemetlen végighallgatni a választ, nem szeretnél beszélni a férfival, mert gyűlölöd. Mások félnek tőle, vagy csak irritálja őket. Számomra elkeserítő, hogy ez az információ nem jut el oda, ahol a döntések születnek az életünkről, mert a rokonok, ismerősök, barátaim közül sokan ki akarnak maradni ebből, és nem értik meg azt, hogy ez nem kimaradás, hanem az én cserbenhagyásom. Ilyenkor persze megpróbálom tartani a barátságot, de bennem, belül ez már nem barátság. Már elárulva érzem magam életem legnagyobb tragédiájában.
  1. Lebénít, amikor ti, a hajdani bébiszitterek látványosan támogatjátok a gyerekeim apját, és mindezt azzal indokoljátok, hogy ti csak a gyerekek érdekeit nézitek. Te szívesen vigyázol a gyerekre az apjánál, mert szerinted a gyereknek ott jó dolga van. Amikor elmondom, hogy most a gyerek visszaszerzése a cél, és abban kellene segítened, akkor azt mondod, hogy te csak a gyerekkel akarsz lenni.
  1. Te, akihez hónapokig jártunk párterápiára, még akkor sem voltál hajlandó leírni, hogy az üléseken kiderült, hogy volt partnerem notórius hazudozó, amikor a bántalmazó befolyásos családi kapcsolatainak köszönhetően elérte, hogy kötelező kórházi gyógykezelés elrendelése miatt bírósági eljárás induljon ellenem az általa állított paranoid elmezavar miatt. Amikor az volt a tét, hogy zárt osztályra csuknak egy nemlétező betegség miatt, hónapokig kunyeráltam, hogy segíts a védekezésben, mire sikerült egy igazoltást kiadnod, hogy jártunk hozzád. Ennyi. És te vagy az a családterapeuta, aki állítólag értesz a családon belüli erőszakhoz.

Kedves ismerősöm, aki támogatni szeretnél, és nem gyengíteni, elmondom neked, mivel tudsz segíteni:

Végighallgatsz és elhiszed, amit mesélek. Rossz lesz neked hallani, de nem rosszabb, mint nekem átélni.

Akkor tudsz szövetségemmé válni, ha nem hibáztatsz.

Mondd, hogy erős vagyok, hogy mellettem állsz, és valóban nem fordulsz ellenem.

Legyél ott amikor ezt a harcot vívom, ha el szeretném zokogni a bánatom, amikor kijövök a gyermekjóléti szolgálattól, a Szakszolgálattól, az iskolából, amikor kapok egy újabb aljas levelet, amikor megtudok egy újabb morzsát abból, hogyan lett szisztematikusan kihúzva a talaj a lábam alól.

Hívj fel, hogy hogy vagyok és ne várd el, hogy jól legyek.

Hívd fel a Nane segélyvonalat, hogy megtudd, hogyan lehetne segíteni egy áldozatnak.

Hidd el nekem, hogy tudom, mire van szükségem.

Látogass meg, hogy lássák, nem vagyok egyedül.

Ha nem tudok veled elmenni színházba, vagy kávézni, akkor nem azért van, mert eltávolodtunk már, hanem mert kényszerhelyzetben vagyok. Vagy amikor éppen nem a gyerekekkel vagyok, vagy dolgozom, akkor lehet, hogy csak feküdni van éppen erőm.

Hidd el, hogy van okom félni

Hidd el, hogy kívülről azt te soha nem fogod tudni, hogy nekem mi biztonságos.

És végül kérdezd meg, hogy mik azok a praktikus dolgok, amiben segíteni tudsz: egy póttelefon, amiről szabadon tudnék telefonálni, napi pár perc sírás, anélkül, hogy azt mondaná valaki, hogy szedd már össze magad, egy biztonságos hely, ahonnan hívhatom a segélyvonalat, egy széf, ahol őrizhetem az értékeimet, amik otthon nincsenek biztonságban, egy bérlet, hogy tömegközlekedni tudjak, egy autó teli tankkal, egy felajánlott bevásárlás, kitakarítás, gyerekfelügyelés, és persze pénz, hogy fizetni tudjak ügyvédet, pszichológust, perköltséget, rezsit.

Az elmúlt két évben egészen mások lettek a segítőim, mint akikről korábban azt hittem, soha nem fognak cserbenhagyni. Annak a pár embernek, aki kitart mellettem, végig bírja hallgatni a borzalmakat, el tudja viselni a frusztrációt, amit a tehetetlenség miatt érez, nagyon köszönöm."

_______________________________

 

A 16 Akciónap alatt számos, a témával kapcsolatos esemény kerül megrendezésre. A programokról a www.16akcionap.org honlapon tájékozódhattok.

A PATENT által szervezett programokat Facebook-oldalunkon is megtaláljátok.

Az alábbi témákban tervezünk eseményeket:

A magyarországi nőjogi szervezetek közös petícióját az Isztambuli Egyezmény ratifikációjáért itt írhatjátok alá. Az Isztambuli Egyezményről bővebben itt olvashattok, az Egyezmény szövegének (nem hivatalos) magyar fordítását pedig itt találjátok. Csatlakozzatok a petícióhoz, ha szerintetek is ideje, hogy az állam hatékonyan fellépjen a nők elleni erőszak ellen, és rendszerszintű változásokat eszközöljön az áldozatok védelmében.

A PATENT Egyesület tevékenységét itt támogathatjátok.

_______________________________

(Kép: Markoszov Szergej / Népszava)

A sütik megkönnyítik a weblodal használatát. Szolgáltatásaink használatával Ön engedélyezi számunkra, hogy sütiket használjunk.
Részletek Ok